Kezdőlap

AKTUÁLIS!

Szolgáltatások

Galéria

Munkatársak

Kapcsolat és RENDELÉSI IDŐK

Fogápolás

Fog-BLOG

COVID-19 INFÓ

Média



(placeholder)
(placeholder)
(placeholder)
(placeholder)

DR.UTASSY VIKTOR

DIGITAL DENT

FOGORVOSI RENDELŐ

- emberség

- megelőzés

- fájdalomcsillapítás

- alaposság

- gondozás

Froala

Froala

A fogfehérítésekről...

2016. December 16., Friday 19:39

Nagyon gyakran merül fel ez a nem kimondottan a fogak és a száj egészségéről szóló téma, de a “kirakat” fontossága miatt nem mehetek el szótlanul mellette. Inkább ezt a témát is a fogak érdeke szempontjából próbálom megközelíteni:


Milyen az egészséges „fehér” fog?

Általánosságban elmondható, hogy ha a fogak színe hasonló a szemfehérje színéhez, akkor elég világos, és még természetesnek hat. - Ilyenkor minden ismerősöm, aki ezt hallja, gyorsan keres egy tükröt és megnézi… Most nyugodtan megnézhető, aztán folyt.köv. :) 

Persze mindenki látott már csillogó, “világító” fehér fogakat, amik igencsak feltűnőek. És engem is megkeresnek sokszor hasonló igénnyel. De valóban ilyet szeretnénk? Először ezt kell eldönteni, mielőtt belekezdetnénk a szerencsére egyre ritkább, drasztikus fogfehérítésbe.

Én inkább “fogbarát” fogorvosnak tartom magam, ezért óvatosan nyúlok a fogfehérítéshez is, mint ahogyan az egyéb esztétikai fogproblémák megoldásainál is a lehető legkevesebb fogbántással igyekszem megoldani a helyzetet (a saját direkt fogfelépítéses eseteimről itt bővebben).

A fehérítő anyagok mellékhatása a zománc gyengítése, de a fehérítést kíméletesen végezve a fogfelszín tud regenerálódni.

Ehhez saját és meghatározó szakmai vélemények szerint a kívánt fehérítő hatás mellett minimális zománcterhelést az alacsonyabb koncentrációjú éjszakai sínes fogfehérítők jelentenek (a rendelőmben használt anyagról a honlapomon itt lehet olvasni). Ezekkel az anyagokkal biztonságosan (a zománcot legjobban kímélve) és tartósan (hosszú évekig megmaradóan) érhetjük el a kívánt esztétikai változtatást.

Ehhez persze továbbra is fontos a megfelelő fogtisztítás, mert a fehérített fogon még inkább látszódik a lerakódások okozta elszíneződés. Sőt! A fehérítést én azoknak javaslom, akik egyébként megfelelő szájhigiéniával rendelkeznek.


Gyakori speciális probléma, hogy egy gyökértömött fog színe kissé vagy akár nagyon eltérő színnel rendelkezik, mint a mellette lévő fogak. Ennek az oka a fog belső keringésének a megszűnése és a gyökértömőanyag/tömőanyag okozta belső elszíneződés. 

Sokan megpróbálnak ezzel együtt élni annak ellenére, hogy zavarja őket. Ennek a fő oka általában az, hogy azt gondolják, hogy kizárólag(!) lecsiszolással készített koronával vagy porcelánhéjjal lehet megoldani az esztétikai gondot, amit nem szeretnének. Az esetek egy kisebb részében (elsősorban nagyméretű töméseknél) valóban ez a egyedüli hatásos eredmény, de tudni kell azt, hogy többnyire úgynevezett belső fehérítéssel megoldható lehet az elszíneződött fog problémája. Ilyenkor a régi tömést eltávolítva a fog belső részébe lehet speciális fehérítő anyagot helyezni. Ezt ideiglenesen napokra/hetekre lezárjuk. Ez a fehérítés igény szerint megismételhető, majd a kívánt szín elérése után újratöméssel esztétikusan és tartósan felépíthető a fog.


Megjegyezném még, hogy sokan használnak fehérítős (“whitening”) fogkrémeket, amiknek sajnos szintén sok kellemetlen mellékhatása van: jó fogmosás mellet nagyon sokan panaszkodnak a pácienseim közül arra, hogy a fogaik külső, oldalsó felszínénél azok érzékenyek. Főleg fogmosáskor, vagy ha hideg, esetleg savanyú éri a fogat. 

A legtöbb ilyen esetben sejtem, hogy sajnos fehérítős fogkrém van az ilyen érzékenységek mellett a fogkefén, ami egyébként csak enyhe fehéríő hatással bír, viszont a benne lévő szemcsés dörzsölő anyag és a kémiai fehérítés együtt olyan hatásúak, hogy a fog sérülést “jelez” az érzékenységgel. 

Tehát igyekszem minden páciensemet lebeszélni a fehérítős fogkrémekről, mert sajnos a kívánt fehérítés nem érhető el velük, hanem inkább (szerencsére legtöbbször regenerálódó) fogfelszín-sérülés történik. Aki helytelenül mossa a fogát, annál persze lehet látszólagos fehéredés, de normál fogkrémmel, helyes fogmosással hasonló eredményre számíthatunk. (A fogkrémekkel egy külön írásban foglalkoznék később).


A “kozmetikai fehérítés” iránt érdeklődőknek, és további részletekre kíváncsiaknak ajánlom az alábbiakban a hivatalos, Fogorvosi Kamara által közzétett állásfoglalást a fehérítő anyagok forgalmazásával és használatával kapcsolatban. Ebből határozottan kiolvasható, hogy csak(!) fogorvosi ellenőrzés mellett használható az aktív fehérítés (0,1%- és 6 %-os közötti H2O2 koncentrációnak megfelelő anyag használatával):


“A Magyar Fogorvosok Egyesületének és a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának

állásfoglalása a fogfehérítés során alkalmazható anyagokról

Fontos leszögezni, hogy a hazai alkalmazással kapcsolatos álláspont kialakításakor kizárólag a

magyar jogi szabályozást lehet alapul venni. Ennek megfelelően a tárgyi rendelet (R.1.) 1.§(2)

bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

40/2001. (XI. 23.) EüM rendelet a kozmetikai termékek biztonságosságáról, gyártási, forgalmazási feltételeiről és

közegészségügyi ellenőrzéséről


A 2012.11.17. és 2013.7.10. között hatályos szöveg


Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (2) bekezdésének da) pontjában kapott felhatalmazás

alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1) A rendelet előírásait kozmetikai termék gyártása, forgalmazása, nyilvántartásba vétele, engedélyezése

és ellenőrzése során kell alkalmazni.

(2) E rendelet alkalmazásában kozmetikai termék minden olyan anyag vagy keverék, amely az emberi

testtel (bőr, szőrzet, köröm, ajak, külső nemi szervek) külsőleg vagy a fogakkal és a szájüreg

nyálkahártyájával érintkezésbe kerül elsődlegesen azzal a céllal, hogy azokat tisztítsa, illatosítsa,

védje, ápolja, megjelenését megváltoztassa, illetve kiküszöbölje a kellemetlen testszagot.

(3) E rendelet alkalmazásában gyártónak minősül a Magyarországon kozmetikai terméket előállító

természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a

továbbiakban: gyártó).

(4) E rendelet alkalmazásában forgalmazónak minősül a kozmetikai terméket forgalomba hozó, valamint

az Európai Gazdasági Térségen kívüli országból Magyarországra importáló természetes vagy jogi

személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság valamint annak magyarországi

meghatalmazott képviselője.

(5) A kozmetikai termékek rendeltetés szerinti felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(6) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem terjed ki e rendelet hatálya az 1223/2009/EK európai

parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelő, az 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

39. cikk első albekezdése alapján forgalomba hozott kozmetikai termékforgalmazására.”

A 40/2001. (XI. 23.) EüM rendelet 3. sz.melléklet 12. e) pontja alapján kozmetikai termékként

fogfehérítő termék az a termék, amelynek hidrogén peroxid tartalma 0,1% -tól, kevesebb mint

6% -ig terjed.

Minden olyan fogfehérítő termék tehát, amely ezt a koncentrációt meghaladja, nem minősül

kozmetikai terméknek, nem tartozik az R.1 hatálya alá, gyártása, forgalmazása, általában

bármilyen alkalmazása kozmetikai termékként nem lehetséges.

Az Európai Unió rendelkezései alapján megszületett magyar miniszteri rendelet

értelmében - amely jogszabály 2012. november 17-től hatályos - minden fogfehérítéssel

kapcsolatos tevékenység fogorvosi kompetencia és csak fogorvos, ill. fogorvos közvetlen

felügyelete mellett klinikai fogászati higiénikus végezheti. Arról is rendelkezik a jogszabály, hogy a

kereskedők csak fogorvos, fogszakorvos számára értékesíthetik az engedélyezett koncentrációjú

fogfehérítőt. Első alkalommal mindig rendelőben kell a fogfehérítőt applikálni, ezután a fogorvos

a maradék anyagot a páciense rendelkezésére bocsáthatja és fogorvosi folyamatos ellenőrzés 

mellett a beteg otthon alkalmazhatja. A kezelés előtt pontos anamnézis felvétel, szájvizsgálat

szükséges, ezért is indokolt a szigorú rendelkezés, miszerint csak fogorvos felügyeletével

történhet az eljárás. Fontos megjegyezni, hogy a rendelet – nagyon helyesen – nem tesz

különbséget különböző indikációból végzett fehérítések között, így nem értelmezhető eltérő

beavatkozásnak a gyökérkezelés után elszíneződött fogak fehérítése, valamint a kisgyermekkori

tetraciklin kezelés kapcsán kialakuló zománc hypoplazia és elszíneződésének kezelése sem, hiszen

minden fogfehérítő beavatkozást kozmetikai termékkel végzett fogorvosi gyógyító

tevékenységnek kell tekinteni, ezért is rendeli kizárólagos orvosi felügyelet alá a jogszabály.

A kérdés ezt követően az, hogy az orvostechnikai eszközökről szóló 4/4009.(III.17.Eüm) rendelet

(R.2) alapján a 6%-nál magasabb koncentrációjú H2O2 fogfehérítő termékek orvostechnikai

eszköznek tekinthetőek-e és így alkalmazhatók-e orvosi indikációra a gyógyító tevékenység során.

Az R.2. 2.§-a határozza meg az orvostechnikai eszközöknek minősülő eszközöket a következők

szerint:

4/2009. (III. 17.) EüM rendelet

az orvostechnikai eszközökről

 a 2012.10.12. óta hatályos szöveg

 Értelmező rendelkezések

2. §

(1) E rendelet alkalmazásában orvostechnikai eszköz (a továbbiakban: eszköz) az egészségügyről szóló

1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § h) pont ha)-hd) alpontjában meghatározott eszköz.

(2) Orvostechnikai eszköznek kell tekinteni

a) az élettelen állati eredetű szövet vagy sejt felhasználásával készült eszközt;

b) a gyógyszernek minősülő készítmény beadására szolgáló eszközt;

c) azt az eszközt, melynek szerves része olyan, önmagában alkalmazva gyógyszernek minősülő

anyag, amely az eszközt kiegészítve hat az emberi testre;

d) azt az eszközt, melynek szerves része olyan humán vérből vagy humán plazmából származó,

önmagában alkalmazva gyógyszer alkotóelemnek vagy gyógyszernek minősülő anyag, amely az

eszközt kiegészítve hat az emberi testre (a továbbiakban: humán vérszármazék),

amennyiben annak rendeltetési célja megfelel az Eütv. 3. § h) pont ha)-hd) alpontjában

foglaltaknak.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti, szarvasmarha, juh és kecske fajokból, valamint szarvasból,

jávorszarvasból, nercből és macskafélékből származó szövetek felhasználásával készült eszközök

esetében az egyes állati eredetű szövetek felhasználásával gyártott orvostechnikai eszközökről szóló

52/2004. (VI. 2.) ESZCSM rendeletben meghatározott követelményeket is alkalmazni kell.

(4) A (2) bekezdés c)-d) pontja szerinti eszközök esetében e rendelet mellett a Gytv. rendelkezéseit kell

alkalmazni a gyógyszerek vonatkozásában.

(5) Egy adott termék eszköznek minősülése kérdésében – kétség esetén – az Egészségügyi Engedélyezési

és Közigazgatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) határozatban dönt. “

Eütv. 

3

3.§

h) orvostechnikai eszköz: minden olyan, akár önállóan, akár más termékkel együttesen használt készülék,

berendezés, anyag, szoftver vagy más termék – ideértve az azok megfelelő működéséhez szükséges

szoftvert, amely a gyártó szándéka szerint kifejezetten diagnosztikai, illetve terápiás célra szolgál,

valamint a rendelésre készült eszköz, továbbá a klinikai vizsgálatra szánt eszköz is -, amely a gyártó

meghatározása szerint emberen vagy emberből származó mintán történő alkalmazásra szolgál és

amely

ha) betegség megelőzése, diagnosztizálása, megfigyelése, kezelése vagy a betegség tüneteinek enyhítése,

hb) sérülés vagy fogyatékosság diagnosztizálása, megfigyelése, kezelése, tüneteinek enyhítése vagy

kompenzálása,

hc) az anatómiai felépítés vagy valamely fiziológiai folyamat vizsgálata, helyettesítése, illetve pótlása vagy

módosítása,

hd) fogamzásszabályozás céljából, és amely rendeltetésszerű hatását az emberi szervezetben vagy

szervezetre elsősorban nem farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus módon fejti ki, de

működése ilyen módon elősegíthető,

A fentiek alapján a kérdéses fogfehérítő termékek a jogszabályi fogalom meghatározások (Eütv.

3.§ h) ha) pont; R.2. 2.§-a) alapján - álláspontunk szerint - nyilvánvalóan nem minősülhetnek

orvostechnikai eszköznek, így erre az indokra nem hivatkozhat a kereskedő, mikor a Rendelettől

eltérően 6%-ot meghaladó H2O2-t forgalmaz, illetve a fogorvos sem, mikor terápiás céllal

alkalmazza a páciensénél a töményebb H2O2 fogfehérítőt.

A magyar szabályozás (40/2001. (XI. 23.) EüM rendelet) teljes mértékben egybevág az Európa

Parlament és Tanács Határozatával (a Tanács 2011/84/EU Irányelve (2011. szeptember 20.) a

kozmetikai termékekről szóló 76/768/EGK irányelvnek az irányelv III. mellékletének a műszaki

fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról), amely egyértelműen kimondja,

hogy a fogfehérítő anyagok nem orvostechnikai eszközök, hanem kozmetikai termékek és

ugyanez a határozat félreérthetetlenül rendelkezik, hogy 6%-nál töményebb H2O2 forgalmazása

tilos.

Felkérjük a fogászatban működő szakmai testületek tisztségviselőit, hogy hívják fel a kollégák

figyelmét az új szabályozásra, és annak betartására.

Budapest, 2013. január 26.

Dr. Gera István

egyetemi tanár

Magyar Fogorvosok Egyesülete

elnök

Dr. Hermann Péter

egyetemi tanár

Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozat

elnök"